Gyakran Ismételt Kérdések


Kit terhel a korábbi tulajdonos által hátrahagyott, ki nem fizetett közös költség?

  • Adás-vétel esetén különösen ajánlatos a régi tulajdonostól „nullás” igazolást kérni, melyben a közös képviselő igazolja, hogy az eladónak közös költség hátraléka, tartozása nincs!

    Ennek elmulasztása esetén, a régi tulajdonos által hátrahagyott, ki nem fizetett közös és egyéb költségek az új tulajdonost terhelik.

 

Ki fizet, a nem fizetők helyett?

  • Társasházakra a sortartásos kezesség szabályai vonatkoznak. Vagyis, az adósság rendezéséig, az érintett Társasháznak kötelessége a meglévő vagyonból, a költségeket finanszíroznia, megelőlegeznie.

 

Mikor kötelező számvizsgálót választani?

  • 25 lakás feletti társasházak esetében kötelező!

 

Mi a feladata a számvizsgálónak?

  • A számvizsgáló elsődleges feladata, a közös képviselő tevékenységének, illetve a Társasház pénzforgalmának ellenőrzése. További feladatait az SZMSZ-ben foglaltak határozzák meg.

 

Mit tartalmaz az SZMSZ?

  • A társasházban előírt Házirenden túl, a SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT részletesen meghatározza a közgyűlés, a közös képviselő és a számvizsgáló tagok feladatait, kötelezettségeit valamint a jogait. A Társasház működésének szabályait, a Társasház egyéni arculatára formálva, a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével ajánlatos elkészíteni.

 

Hogyan módosítható az SZMSZ?

  • Közgyűlés döntésével, bármikor!

 

Mit lehet rögzíteni a házirendben?

  • Közös épületrészek, területek és helyiségek használatának részletes szabályait, a lakásokban zajjal járó munkák és más tevékenységek időtartamát. Igény szerint a Házirendben rögzíthető az állattartás, a takarítás vagy akár a kertkarbantartás szabályai.

 

Mi szükséges a tulajdonosok által kezdeményezett közgyűlést összehívásához?

  • A napirend és az ok megjelölésével, a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonosok írásban kezdeményezhetik a közgyűlés összehívását.

 

Évente hány alkalommal kell közgyűlést tartani?

  • Szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, legkésőbb május 31.-ig.

 

A közgyűlésen hozott döntések, hol és milyen formában kerülnek rögzítésre?

  • Közgyűlésről kötelező jegyzőkönyvet készíteni, melyben a meghozott döntések határozat formájában kerülnek rögzítésre. A közgyűléseken született határozatokat, a Közgyűlési Határozatok Könyvében is vezetni kell.

 

Mikor döntésképes egy közgyűlés?

  • Döntésképes a közgyűlés abban az esetben, ha a tulajdonosok összes tulajdoni hányadának több mint a fele jelen van.  Jelenlét hiányában, a megismételt közgyűlés ugyanakkor már nincs tekintettel a résztvevők tulajdoni hányadára, így függetlenül attól hányan jelentek meg, a közgyűlés döntésképes lehet!

 

Mi határozza meg a szavazati arányokat?

  • Szavazati arány = tulajdoni hányad.

 

Kik szavazhatnak a közgyűlésen?

  • A lakások tulajdonosai. Távollét esetén, az írásban meghatalmazottak.

 

Hogyan és mikor lehet írásban szavazni?

  • Az írásbeli szavazás feltételeiről és szabályairól az SZMSZ rendelkezik. Ennek hiányában, egy korábbi közgyűlésnek kell döntenie, az írásbeli szavazásról, annak módjáról.

 

Írásban történt szavazás esetén, mikor határozatképes a szavazás?

  • Az eredmény megállapításának részletes szabályairól az SZMSZ rendelkezik. Minden más esetben eredménytelen, ha a leadott írásbeli szavazatok aránya nem éri el az összes tulajdoni hányad több mint felét.

 

Nem értek egyet a közgyűlésen hozott döntéssel. Mit tehetek?

  • A törvényben meghatározott illeték megfizetése után, a határozat meghozatalától számított 60 napon belül kérhető a bíróságtól, a vitatott határozat érvénytelenségének megállapítása.

 

Mi az a felújítási alap?

  • Az épület felújítására szánt, elkülönített összeg. (Bankszámla, Lakás Takarék pénztár, stb.)

 

Kötelező felújítási alapot képezni?

  • A felújítási alapképzés nem kötelező, azonban a nem várt, nagy összegű javítási munkálatok miatt ajánlott!

 

Ingatlanértékesítéskor, hogyan történik a közös költség elszámolása?

  • Az eladó és a vevő közötti megegyezés szerint, ugyanakkor bevált gyakorlat, hogy a tárgyhavi kötelezettség azé, aki a tárgyhó első napján tulajdonosa az ingatlannak.

 

A társasházat érintő munkálatoknál, mekkora összeghatárig dönthet önállóan a közös képviselő?

  • Az összeghatár mértékéről az SZMSZ rendelkezik. Azonban az elfogadott éves gazdálkodási tervben nem szereplő, rendes gazdálkodás körét meghaladó felújításokról és azok összegéről csak 4/5-ös szavazattöbbség dönthet!

 

A társasházakban történő munkálatoknál, milyen összeghatárnál kötelező árajánlatokat bekérni?

  • Az árajánlatok bekérésének feltételeit, szintén az SZMSZ szabályozza.

 

Kiknek van hozzáférési joga a Társasház bankszámláihoz?

  • Közös képviselő a megválasztásával együtt nyeri el ezt a jogot, továbbá mindazon személyek, akiket az SZMSZ meghatároz.

 

Mit jelen az, hogy rendkívüli egyszeri befizetés?

  • Abban az esetben, amikor egy Társasház a nem várt nagy összegű kiadások megfinanszírozására nem rendelkezik kellő fedezettel, akkor a közgyűlés a közös költségen felül, rendkívüli egyszeri befizetést rendelhet el.

 

Kit terhel a lakásomban történt dugulás elhárítás költségei?

  • Az attól függ, hogy a csatornavezeték mely szakaszában történt a dugulás. Amennyiben a közös fő vezetékben, úgy a Társasházat, azonban ha a lakás vezetékében, úgy a lakás tulajdonosát.

 

Ki tud segíteni a problémás szomszédokkal szemben?

  • Amennyiben a probléma a többséget vagy a közös tulajdont valamilyen formában érinti, úgy a képviselőnek kell kezdeményeznie az intézkedést.

 

Hogyan lehet közös képviselőt váltani?

  • Amennyiben a Társasház a közös képviselő leváltásának feltételeiről az SZMSZ-ben nem rendelkezett, úgy a törvény szerint a közgyűlés bármikor felmentheti, leválthatja.

Hozzászólások lezárva